Publication: HVG – Teljes kiadás
Provider: HVG
Date: October 13, 2005

Forráskutatás – Ösztönzés a kockázatitőke-befektetéseknek?

Lökést adna a második éve csökkenő kockázatitőke-befektetéseknek,ha a kormány, majd a parlament is rábólintana arra a javaslatra, amely magánnyugdíjpénztáraknak és biztosítóknak megengedné, hogy pénzük egy részét kockázatitőke-alapokba tegyék.

„Szeretnénk meggyorsítani vállalkozásunk fejlődését, internet-, intranet- és extranetportál szoftvertermékünket fejleszteni, szervezetünket tovább építeni” – mondta a HVG-nek Bíró Tamás, az internetalapú üzleti megoldások egyik magyarországi úttörőjének számító Sense/Net Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonos-marketingigazgatója. Ennek érdekében Bíró a cég másik két magánbefektetőjével együtt szeptember végén az amerikai Primus Capital Partners LLC kockázatitőke-alapnak megengedte, hogy 20 százalék körüli kisebbségi részesedést szerezzen a 3 millió forintos jegyzett, 2004 végén 98 millió forintos saját tőkéjű kft-ben. A Sense/Net tíz évvel ezelőtti alapítása óta nyereséges, a tavalyi évet 164 millió forintos forgalom mellett 35 milliós adózás előtti profittal zárta. A fejlesztéseket a legutóbbi időkig még sikerült saját erőből megoldaniuk, de idén már külső forrás bevonására kényszerültek. Bankhitel nem jöhetett szóba, mert a magyarországi pénzintézetek a kölcsön fedezeteként anyagi javakat (elsősorban ingatlant) kértek, ilyenekkel azonban nem rendelkeztek elégséges mértékben, az általuk felajánlott know-how-t pedig a bankok nem fogadták el a visszafizetés biztosítékaként. S mivel a kft tetszését nem nyerték el a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) fejlesztési tőkebefektetési programjának a feltételei, kft-ként pedig a tőzsdei részvénykibocsátás eleve nem jöhetett szóba, végül kockázati tőke bevonása mellett döntöttek.

A kockázatitőke-társaságok, -alapok kizárólag azzal a céllal szereznek részesedést újonnan alapított, illetve már bizonyított vállalkozásokban – általában legalább 25 százaléknyit -, hogy azt három-öt éven belül drágábban, minimum évi 20-25 százalékos hozammal értékesítsék. Ettől csak akkor térnek el, ha előbb sikerül a haszonszerzés, vagy éppen ellenkezőleg: ha nem megy a bolt, s ezért gyorsan ki akarnak szállni belőle. Nem tudni, mely okból terjedt el piaci körökben, hogy az eddig 280 millió dollárt kezelő Advent International Corp. kockázatitőke-társaság szabadulna az alig két és fél éve 30 millió euróért megkaparintott Danubius Rádiótól. Mindenesetre az alap vezetői a lapokban elismerték, hogy a nyár vége felé három-négy stratégiai befektető is érdeklődött, de tárgyalásokig – állítólag – nem jutottak el. Nem jót sejtet azonban a Danubius szempontjából, hogy az adónál a múlt héten újabb vezetőváltásra került sor, tíz hónapon belül már a másodikra: ezúttal Mark A. Hope vezérigazgató talpára kötöttek útilaput.

HVGImmár második éve csökken a magyarországi kockázatitőke-befektetések összértéke. Tavaly összesen 108 millió eurónyi ilyen típusú invesztíció történt Magyarországon az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület adatai szerint, ez a bruttó hazai termék (GDP) 0,119 százaléka – mondta egy hétfői sajtótájékoztatón Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke. Ez az egy évvel korábbinál 9 millió euróval, a 2002-esnél pedig 19 millióval kevesebb. A kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított arányát tekintve viszont Magyarország 2004-ben listavezető volt a kelet-közép-európai régióban, és az EU-tagállamok közül lekörözte az olaszokat, a belgákat, a svájciakat, az osztrákokat és a görögöket is. Az összérték csökkenésével párhuzamosan az ügyletek száma nő, ami azt jelenti, hogy egy tranzakcióra kevesebb befektetési összeg jut. Tavaly például az átlagos befektetési méret több mint 1 millió euróval, 2,6 millió euróra mérséklődött.

A méretcsökkenési tendencia a forráshiányos, de a fejlesztésekhez jellemzően 1 milliárd forintnál kevesebbet igénylő kis- és középvállalkozások számára akár biztató is lehetne. Ők ugyanis eddig kutyaszorítóban voltak: kezdő vállalkozóként megfelelő előélet híján a bankoktól nem kaptak kölcsönt, miközben a kockázati tőkések zöme általában csak az 5 millió eurónál nagyobb értékű befektetés iránt érdeklődőkkel áll szóba, ennél alacsonyabb összegű invesztícióval ugyanis nem gazdaságos bíbelődnie. „Az is igaz, hogy sok vállalatvezető nincs tisztában azzal, miért jobb egy kockázatitőke-befektetés a bankhitelnél és más forrásoknál” – véli Tzvetkov. Így sokan az MFB-hez fordultak, amely az 50 millió forintnál többet igénylők számára indította el 2003 júliusában tőkefejlesztési programját. Ám a bankhoz benyújtott 235 befektetési ajánlat alig egytizedéből lett üzlet, e hét hétfőig 23 ügylet került tető alá 17,1 milliárd forintos összértékben – tájékoztatta a HVG-t Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikációs igazgatója.

A szigorú MFB-nél hoppon maradtak számára jelenthetne megoldást, hogy a kormány a hírek szerint a kezdeti szakaszban lévő kisvállalkozások finanszírozására döntően állami, a közepes, fejlesztőtőke-típusú befektetésekre pedig vegyes (állami és magántőkét egyesítő) alapok létrehozását kezdeményezi, míg a nagyobb, 5 millió euró feletti ügyletekre kizárólag magánpénzekből működtetett képződmények jöhetnének létre. Bár a hatályos szabályozás eddig is megengedte, hogy magyarországi bejegyzéssel kockázatitőke-alapok alakuljanak, e lehetőséggel eddig mindössze egyetlen alap élt, a többiek külföldön jöttek létre. Azért nincs értelme a magyarországi megjelenésnek, mert jelenleg nem jutnak hozzá a hazai intézményi befektetők, közülük is a jelentős vagyonú biztosítók és nyugdíjpénztárak összegyűjtött tőkéjéhez, mivel ezeknél jogszabály tiltja, hogy kockázatitőke-társaságokba, illetve -alapokba fektessenek, mondván, ez túl rizikós az ügyfeleiknek. Pedig nem kis összegről van szó, a nyugdíjpénztárak és a biztosítók 2005. június végén mintegy 2200 milliárd forinttal rendelkeztek.

Az alapkezelők többéves lobbizása, úgy tűnik, most eredményt hozhat. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint nem kizárt, hogy a kormány már e heti ülésén megtárgyalja a tőkepiaci törvény módosítását. Ez a HVG értesülései szerint megengedné, hogy a magánnyugdíjpénztárak és a biztosítók összegyűjtött tőkéjük 5-10 százalékát kockázatitőke-alapokba tegyék. „A kockázatitőke-források hosszabb távú stabilitását segítené az új szabályozás, mert a külföldi befektetők recesszió idején nagyobb arányban vonják ki befektetéseiket a feltörekvő piacokról, míg a belföldi intézmények várhatóan ezekben a kevésbé prosperáló időszakokban is a hazai invesztíciókra helyezik a hangsúlyt” – érvel a szabályozás megváltoztatása mellett a 83 millió eurót kezelő Raiffeisen Private Equity Management ügyvezető igazgatója, Zombory Viktória.

A HVG által megkérdezett intézmények mintha nem lelkesednének a lehetőségért. „A következő években nem tervezzük a kockázatitőke-alapokba való befektetést, tekintettel az emelkedő hozamvárakozásokra. Amennyiben a hozamok mégis tartósan alacsony szintre süllyednének, az átlaghozam-javítás érdekében vásárolnánk, ám mindenképpen 5 százalék alatti arányban” – közölte a HVG-vel a negyedik legnagyobb (több mint 300 ezres taglétszámú) nyugdíjpénztárat működtető Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója, Sipos József.

CSABAI KÁROLY

« BACK