Újra költve - Források kisvállalkozóknak

Késik az uniós forrásból táplálkozó kisvállalkozói tőkeprogram és a géplízing befogadása a támogatásokba, holott mindkettő segítené a pénzhiánnyal küszködő induló vállalkozásokat.

Hiába kilincselt több, innovációt támogató, állami forrásokat osztogató társaságnál Gara Péter, a budapesti Műegyetem formatervezést oktató mérnöke, sehol sem karolták fel Hollósi Domonkossal közös találmányukat, az eldobható papírbilit. A hullámpapírból, egyedi hajtogatással készített, teljes egészében lebomló anyagokat tartalmazó terméket a szabadalom gazdái a papírpelenkát elhagyó másfél-négy éves gyerekeknek szánják. Hasznát abban látják, hogy bárhol bevethető, higiénikus, könynyen hordozható, olcsó. A 2001-ben magyar szabadalomként bejegyzett termékben azonban a tőkebefektetéssel foglalkozó Corvinus-csoportnál, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál és az Innostartnál sem láttak fantáziát. A négy évvel később a magyar terméknagydíj-dicséretet is elnyert találmány végül a Michelin Development jóvoltából kerülhetett a gyártószalagra. A multinacionális cég érdeklődését felkeltette a megmosolyogtató, többek által lesajnált termék, és bankgarancia vállalásával támogatta Garáékat. Ezzel a fedezettel hitelképessé vált a feltalálók projektcége, az AP System Kft., s fel tudott venni kedvező kamatozású bankkölcsönt. Az 5-6 millió forintos hitel mellett azonban a család megtakarítására és a barátok kölcsöneire is szükség volt ahhoz, hogy a hazai drogérialáncok polcaira felkerüljenek a bilit rejtő tasakok.
A tőkehiány azonban gátolta a fejlesztés folytatását, így a mérnök tovább keresgélt. "Indultunk minden pályázaton, amin csak lehetett, pénzt azonban elsősorban a szabadalom bejegyzéséhez és a cégalapításhoz, esetleg külső cégek megbízásához adtak volna" - vázolta a csapdahelyzetet a HVG-nek Gara. Több évig tartó próbálkozás után végül a találmányok üzleti hasznosítását segítő Valdeal Zrt. projektgyűjtő versenyén részben célba értek, és a cég közvetítésével szert tettek egy amerikai üzleti partnerre. "A kapcsolat feltétele volt a szabadalom értékesítése, viszont így az USA-ban egyszerre jelenik majd meg több tízezer boltban az eldobható bili" - indokolta a feltaláló, miért csaptak az amerikai partner markába.

Tőkéstársra azonban továbbra is szüksége lenne az európai terjeszkedés gyorsítására, ám az út továbbra is rögös, a kockázatitőkealap-kezelőként bejegyzett Primus Capitalnál kudarcot vallottak. A fiaskó okát üzleti titokra hivatkozva nem árulják el a tőkealap-kezelőnél; Bruckner Zoltán vezérigazgató szerint viszont kellő magyarázatot jelent, hogy a hazai piacon lényegében egyedüliként foglalkoznak induló vállalkozásokkal, ezért széles palettáról válogathatnak. "Vannak olyan projektek is, ahol alacsonyabb kockázat mellett is el lehet érni a befektetett tőkére vetítve évi 20 százalék feletti megtérülést" - említett a HVG-nek Bruckner egy szempontot az elutasítás indoklásaként. A kockázatokat a vezérigazgató szerint a kisvállalkozókat támogató uniós Jeremie tőkeprogram beindulásakor is hasonlóan mérlegelik majd, legfeljebb több, alacsony kockázatú kezdő vállalkozás juthat tőkéhez, a mainál nagyobb összegben. A több pénzből pedig Bruckner szerint a kezdő vállalkozások is megfizethetik majd azokat a képzett menedzsereket, akik jártasak a nemzetközi piaci terjeszkedés vezénylésében, s alkalmazásuk a tőkealap-kezelő számára is garanciát jelent a tervek megvalósulására.

A Jeremie tőkeprogram azonban lassan már egy évet csúszik, ugyanis eredetileg idén január végén kellett volna beindulnia. "A brüsszeli jóváhagyás elhúzódik, több kérdést még tisztázni kell, de úgy becsülöm, hogy még az idén pályázhatnak az alapkezelők a magánforrást kiegészítő uniós pénzre" - bizakodik Benke Ákos, a Jeremie programot kezelő Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. A Jeremie tőkeprogramot kockázatitőkealap-kezelőknek írják ki, a 30 százalék magántőkét összegyűjtő alap pénze mellé 70 százalék uniós forrás érkezhet, az után az állam csak az euró irányadó pénzpiaci kamatának megfelelő hozamot vár, ami a kockázatitőke-piacon megszokott minimális hozamelvárás felét sem éri el. Nemcsak a tőkeprogram, hanem a Jeremie mikrohitel- és garanciaprogram is lassabban indul a vártnál, aminek okát Benke a program újszerűségében és a támogatáshoz kapcsolódó banki fejlesztések lassúságában látta.

A K&H Bank a napokban piacra lép a hitel- és garanciaprogrammal. Mint a HVG-nek elmondták: céljuk, hogy az egyszerűsített intézményi garancia segítségével az eddig nem hitelezett kisvállalkozói ügyfelek is kölcsönhöz jussanak, s az év végéig több száz szerződést köthessenek. A programba nemcsak magyarországi, hanem más uniós székhelyen bejegyzett, évi 200 millió forintos árbevétel alatti, legfeljebb kilenc főt foglalkoztató vállalkozások is jelentkezhetnek, ha van itteni fióktelepük. A pénzt és a garanciát azonban csak olyan fejlesztésre igényelhetik, amelyet a közép-magyarországi régión kívül valósítanak meg.

Továbbra sem tartja megoldottnak viszont a kezdő kisvállalkozások és az innováció finanszírozását Buzás Norbert, a Valdeal vezérigazgatója, aki szerint inkább - piaci alapon - tanácsadói és egyéb szolgáltatást nyújtó inkubátorprogramok támogatására kellene fordítani az állami pénzeket. "Ebben a környezetben megfelelően fejlődhetnek a vezetési problémákkal és piacépítési tapasztalatok hiányával küszködő garázscégek" - tartja Buzás. Óvatosan fogalmazott a Jeremie tőkeprogram hasznával kapcsolatban is; attól tartva, hogy a szerinte leghamarabb jövő ősszel elkezdődő tőkebefektetések csak kis részben segítik majd az éppen elinduló projektcégeket. Buzás ugyanakkor nagyobb reményeket fűz az úgynevezett üzleti angyalok szerepéhez, ezért a Valdeal is szervez egy olyan magánszemélyekből álló klubot, ahol a befektetőket folyamatosan elláthatják előkészített, üzleti fantáziát hordozó projektekkel. Van miből meríteni, csaknem hatszáz projektet vizsgált meg a cég, s ebből ötvenet talált ígéretesnek.
A tőkehiányos kisvállalkozásoknak csak negyede-ötöde hitelképes banki szemszögből, emiatt sokan az uniós támogatásokat sem tudják igénybe venni. A Lízingszövetség adatai szerint az uniós támogatással megpályázott gépvásárlások tizedét azért utasítják el, mert a kérelmező kisvállalkozás nem hitelezhető. Éppen ezeknél a beruházásoknál segíthetné őket a pénzügyi lízing, ugyanis ebben az esetben kisebb a kockázat, mivel a gép tulajdonjoga a finanszírozónál marad. "A lízinget azonban egyelőre több támogatási program is kiközösíti" - bosszankodott a HVG-nek Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára, holott szerinte ez a finanszírozási megoldás még jó pár előnnyel járhat. Lízing esetében például nincs szükség a jelzálogjog-bejegyezésre mint biztosítékra, amivel megspórolható a közjegyzői procedúrához szükséges pénz és idő, emellett kezdő kisvállalkozások is finanszírozhatók lízing segítségével.

A támogatott uniós hitelekkel szemben a lízing előnyei közé tartozna az is, hogy nem kell ellenőrizni, a gép vagy berendezés hasznos élettartama alatt fennmarad-e a beruházás, minthogy ez idő alatt az eszköz felett a lízingbe adó rendelkezik. Az uniós támogatásokból vélhetően fordítási hiba miatt kiejtett lízing visszavétele azonban nehezen halad, ami miatt a Lízingszövetség óvatos becslése szerint akár ezer kezdő, illetve kisvállalkozó kerül versenyhátrányba. Szerencsére a fény már megcsillant az alagút végén: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szeptember elején kiírt - egyébként nem uniós forrásból finanszírozott - támogatási programnak része a gép- és berendezéslízing is.

Papp Emília

« BACK