Az olcsósággal kampányol Magyarország külföldön

Az olcsó forinttal csábítja a külföldieket a Magyar Turizmus: ha az eurókat most költik el nálunk, sokkal több jégkrém és iszappakolás jön ki belőle, mint másutt. Itthon inkább kedvezményekkel próbálnak hatni - az idei év sok szolgáltatónál a túlélésért való küzdelemről szólhat.

Megéri Magyarországra jönni, mert olcsó a forint – ebben foglalható össze a nemzeti turisztikaimarketing-társaság idei, külföldieknek szánt fő üzenete. A Magyar Turizmus Zrt. (MT) ausztriai képviselete „Nálunk pénze duplán számít” szlogennel indított gerillakampányt: a Bank Austria április eleji kimutatásából – amely szerint az euró 65 százalékkal nagyobb vásárlóerőt képvisel Magyarországon, mint Ausztriában – szórólapokat készítettek, amelyek aztán a buszmegállóktól a fizetőautomatákon keresztül az éttermekig és szórakozóhelyekig számos helyen feltünedeztek. Münchenben az MT ezer citylighton hirdette az alacsony árakat, Hollandiában pedig az ötven fölötti korosztályt célozták meg a nekik szóló magazinokban, az olcsó gyógy- és wellnessturizmust népszerűsítve.

„Elsősorban a jelenlegi, alacsony forintárfolyamból adódó, kedvező ár-érték arányt kommunikáljuk” – mondta Szűcs Balázs, az MT marketingigazgatója, hozzátéve, hogy az olcsó magyarországi utazásokat az említetteken túl főleg a környező országokban, illetve még Csehországban és Lengyelországban népszerűsítik. Ennek az az oka, hogy idén takarékossági okokból mindenki jellemzően a közelebbi úticélok közül válogat, spórolva így az utazási költségen és időn. Az MT emellett kiemelten népszerűsíti külföldön a fővárost idén nyáron, hiszen a külföldiek itt költik el a pénzük háromnegyedét. A május végén induló, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-val közös kampányban a fiatalabb korosztályt célozzák. Budapestet „bulifővárosként”, a romkocsmák, kerthelyiségek és fesztiválok városaként mutatják majd be a brit, német, spanyol és olasz, illetve a környező országok fiataljainak. Persze ha már így alakult a valutaárfolyam, dőreség is lenne eltitkolni, hogy hány sört lehet venni forintért egy négyeurós sör árából: ezért például a legnagyobb, sok külföldit is vonzó fesztivál, a Sziget is beépített hasonló üzenetet a kommunikációjába. „Külföldön mindenekelőtt az ár-érték arányt próbáltuk megvilágítani – mondta Durgó Lajos, a Sziget Kulturális Szervezőiroda marketingvezetője. – A külföldiek pénze elég sokat ér most nálunk, úgyhogy ezt próbáljuk a kommunikációban kidomborítani, így a hirdetéseken a jegyárakon túl még további árakat is feltüntettünk: mennyibe kerül például egy sör, egy üdítő vagy egy étkezés.” Ezzel és a több nyugat-európai országból induló „bulivonattal” a nemzetközi piaci versenyben is igyekeznek helyt állni, tette hozzá Durgó. Egymás alá licitálnak Kérdés, milyen piaci környezetre számíthatnak a belföldi turisztikai szolgáltatók. Nagy eltérés van a különböző szegmensek között, vélte ezzel kapcsolatban Kelecsényi Ágnes, a Ramada Resort Aquaworld Budapest szálloda marketing- és értékesítési igazgatója: a konferenciák, rendezvények drasztikusan visszaestek, lemondják vagy szerényebb módon rendezik meg őket, és sokkal kevesebb az üzleti utazó. Szűcs Balázs szerint is az üzleti utak ritkultak meg, és emiatt elsősorban az ötcsillagos szállodák szenvednek. Az MT marketingigazgatója azonban hozzátette: a háromcsillagos szállodáknál és a klasszikus városlátogató utakban kisebb a visszaesés, a válságot az olyan jó ár-érték arányú helyek, mint Magyarország, még az előnyükre is fordíthatják; például az a német házaspár, aki korábban Milánóba vagy Párizsba utazott hosszú hétvégére, most lehet, hogy Budapestre fog látogatni. De az euróban fizetendő osztrák wellness-szállodáknak és -üdülőknek is igen komoly alternatíváját jelentik a hasonló hazai létesítmények, főként a Nyugat-Dunántúlon a cseh, szlovák és persze a magyar vendégeknek. Lovas Edina, a Vista utazási iroda marketingvezetője azt tapasztalta, hogy náluk tavaly nagyon megnőtt a belföldi utak értékesítése, és arra számítanak, hogy ez a növekedés folytatódik az idei évben is.

Általánosságban elmondta: a külföldi utazások számukat tekintve nem csökkentek, de jellemzően a közelebbi országokba utaznak az emberek, illetve kivárják az akciós ajánlatokat. (Ez természetesen nem vonatkozik arra a rétegre, akik nem árérzék enyek: ők ugyanúgy elutaznak egzotikus nyaralásaikra, teleléseikre.) A belföldi turizmus tehát tartja magát, bár az árspirál ezen a területen is elindult: a szállodák egymás alá próbálnak licitálni, jellemzően egy csillaggal alacsonyabb áron értékesítik a szobákat – mondta Kelecsényi Ágnes. „Elemzők szerint a válság még nincs a mélyponton, így úgy gondolom, hogy a jövőben az árverseny még folytatódni fog. Hosszú távon azonban ez nagy károkat okozhat, de bizonyos szempontból érthető a szolgáltatók magatartása, hiszen költségeiket most kell fedezni, és nem sokan tudnak tartalékokat felélni. Ez az év, azt hiszem, a túlélésért való küzdelem éve lesz” – mondta Kelecsényi. „Mi azt tapasztaljuk, hogy a piaci résztvevők a válság hatására inkább megpróbálják racionalizálni a kapacitásukat, együttműködő partnereket keresnek, és közös erővel igyekeznek értékesíteni az árualapot – mondta Lovas Edina. – Az árverseny a fogyasztók számára nyilván előnyös, hiszen minden iroda megpróbálja minél olcsóbban kínálni ugyanazt a típusú utat, viszont az irodák számára hosszú távon nem tartható a helyzet, mert a nagy árengedményekkel nem tudják kitermelni a saját fenntartási költségeiket.”

A téli szezonban egyébként sok magyar lemondott az üdülésről: a Szonda Ipsos 18-59 év közötti internetezők körében, reprezentatív országos mintán végzett kutatása szerint az elmúlt télen azoknak több mint a fele nem utazott sehova, akik egyébként szoktak ilyenkor üdülni (ők az összes megkérdezett egyharmadát adták), és túlnyomó többségben a gazdasági válság miatti rosszabb anyagi körülményekre hivatkoztak. Akik utaztak, azok is inkább belföldi úticélokat választottak, és jellemzően csak három-négy napra mentek; ennél hosszabb időre csupán a válaszadók egyharmada tudott elutazni. Itthonra kedvezmények „Kevesebbet ér a pénzünk, meg kevesebb is van” – foglalta össze sommásan Durgó Lajos a magyar vendégek helyzetét. Hogy ennek ellenére mégis legyen kedvünk üdülni és szórakozni, azt kül önböző kedvezményekkel próbálják meg ösztönözni. A Sziget fesztivált például felsőoktatási kedvezménnyel próbálják vonzóbbá tenni, ugyanis az elmúlt években egyre kevesebb egyetemista és főiskolás látogatott a Szigetre; Durgó szerint azért, mert őket már kevésbé finanszírozzák a szülők, viszont még nem is nagyon dolgoznak. Most, ha a diákok összeállnak, akár ötven százalékkal olcsóbban is bejuthatnak csoportos kedvezménnyel, emellett idén különböző utalványokkal is lehet jegyet venni. Ráadásul a jegyárak idén emelkedtek, így az akciókra még nagyobb szükség van. „Ettől eltekintve általános imázskampányt folytat a Sziget, a megszokott humorosabb, kreatívabb megközelítéssel – tette hozzá Durgó –, úgy gondoljuk, hogy egyéb csatornákon elérjük azokat, akiket a kedvezmények érinthetnek.” Itt a sajtó megjelenéseken túl elsősorban célzott plakátokra kell gondolni, amelyeket főleg egyetemeken, főiskolákon helyeznek ki. A másik nagy hazai fesztiválszervező cég, a Deltafest is belépőfronton igyekszik szembemenni a válsággal: a Hegyalja Fesztiválra három részletben is meg lehet venni a bérletet, ami így drágább ugyan az elővételes árnál, de a helyszíni ár alatt marad; illetve náluk is lehet utalványokkal fizetni. „A különböző kedvezményeknek, akcióknak idén még a korábbi éveknél is nagyobb lehet a jelentőségük – mondta Szűcs Balázs is. – A szálláshelyekkel együttműködve az MT több mint ötszáz kedvezményes ajánlatot gyűjtött össze, és kínál a belföldi vendégeknek különböző kiadványokban és a Kultura.itthon.hu oldalon. Ezekre a kedvezményekre kültéri hirdetések és más atl- és btl-megjelenések is felhívják a figyelmet.” Az MT belföldi kommunikációja egyébként idén bővült: kéthavonta jelentkeznek Exit-különszámok, elindulnak a Budapest Funzine angol nyelvű magazint kiadó Funzine Médiával közösen készített Hungary Funzine és Balaton Funzine című kiadványok, emellett a százötven legnagyobb, éjjel-nappal nyitvatartó Mol-shopban is el helyeztek információs állványokat. Idén a társaság – amellett, hogy a Kulturális Turizmus Éve van, ami a kommunikáció keretét adja – olyan országos kedvezményes akciókat hirdet kiemelten, mint a Torkos Csütörtök vagy a Műemléki Világnap, illetve a Fesztivál Csillagtúra, ami a hazai közönséget minél több fesztivál felkeresésére ösztönzi. Az MT egyébként 2009-ben hárommilliárd forintos marketingbüdzséből gazdálkodik, ebből nagyjából 1,3 milliárdot fordít belföldi, és 1,7 milliárdot külföldi promócióra. Az Aquaworldben is érzik a válságot, mondta Kelecsényi Ágnes, bár az ünnepek alatti és a hétvégi forgalom kielégítő, a hétközbeni nagyon visszaesett.

„A külföldieket lasszóval kell fogni” – mondta, de belföldön ők is erős marketingtevékenységet folytatnak. Szerinte a hirdetési csatornák közül az internet használata erősödött meg a legjobban. A Vista is visszaszorította az offline hirdetések mennyiségét, mondta Lovas Edina, és előtérbe kerültek a jobban pozícionálható online megjelenések, valamint a direkt kommunikációs értékesítési csatornák, például a különböző rendezvényeken való megjelenések. Kelecsényi szerint fontosak lettek a bartermegegyezések is. „A szállodának van fölös kapacitása, amit a média megjelenésért cserébe fel tud ajánlani, és így sokszor nincs szükség pénzmozgásra” – magyarázta Kelecsényi, aki a külföldre irányuló állami turisztikai marketinggel kapcsolatban megjegyezte: „Egyelőre nem érezzük a hatását a meghirdetett aktivitásoknak. A Budapest Winter Invitation kampány [Az MT téli külföldi kampánya – A Szerk.], amely a szállodák és szolgáltatók részéről is komoly anyagi hozzájárulással indított forgalomélénkítő akció volt, egyetlen vendéget sem hozott számunkra." "Nehéz helyzetben van a hazai turizmus, hiszen az ország általános megítélése világszerte radikálisan romlik. Valamint a válság hatására több nyugat-európai országban is arra buzdítják a lakosságot, hogy maradjanak otthon, és szabadságukat a hazai szállodákban töltsék el” – világított rá egy másik szempontra Kelecsényi. Lovas Edina azonban azt tapasztalta, hogy a belföldi szálláshelyek értékesítését segítik az MT belföldi kampányai.

« BACK